A SZÍNPAD MÖGÖTT
(MADAME GIRY siet keresztül a színpadon, majd RAOUL jelenik meg, és megszólítja.)
RAOUL
Madame Giry!
GIRY
Monsieur, kérem, ne kérdezzen semmit! Nem tudok többet, mint bárki más.
(Kifelé indul, de RAOUL megállítja.)
RAOUL
Ez nem igaz! Maga tud valamit!
GIRY (Zavarban van.)
Nem tudok semmit! Kérem, ne faggasson!
RAOUL (Elkeseredetten)
Madame! Mindnyájunk érdekében kérem...
GIRY (Úgy dönt, hogy megbízik RAOULban. Félbeszakítja.)
Rendben van. Évekkel ezelőtt történt. Vándorcirkusz érkezett a városba. Bűvészek, zsonglőrök, torzszülöttek...
RAOUL
Folytassa!
GIRY (Transzban, mint aki visszatért a múltba.)
Volt ott egy - soha nem felejtem el - egy ember ketrecbe zárva.
RAOUL
Ketrecbe?
GIRY
Egy zseni volt, Monsieur! Tudós, építész, muzsikus!
RAOUL
Zeneszerző!
GIRY
És feltaláló, Monsieur! Azzal büszkélkedtek, hogy ő építette a perzsa sah tükörlabirintusát.
RAOUL (Türelmetlenül közbevág.)
De hát ki ez az ember?
GIRY (Borzongással)
A természet gonosz tréfája ő.
RAOUL
Nyomorék?
GIRY
Nem. Szörnyszülött!
RAOUL
Istenem!
GIRY
Aztán megszökött. Eltűnt.
RAOUL
Tovább! Tovább!
GIRY
Nem látták többé, azt hitték, meghalt szegény.
RAOUL
De nem halt meg, igaz?
GIRY
Nem. Itt az operában tűnt fel ismét.
A félhomályban újból megláttam én.
RAOUL
Ez hát a rém!
GIRY (Visszatér a kábulatból.)
Túl sokat fecsegtem, Monsieur.
RAOUL
Madame Giry, várjon!
GIRY
Túl sokat! És túl sok már a baleset!
(MADAME GIRY kifelé indul, RAOUL utána rohan.)
RAOUL
Baleset? Madame Giry! | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
